Az S vagy a C csendes az illatban?

2024 Szerző: Sherilyn Boyd | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 09:39

Mint sok angol szó, az illatot más nyelvek régebbi lexémáiból kölcsönözték - az illat esetében az angol-normann és a közép francia szó sente. Eredetileg (XIII. Század) az állat jellegzetes szagát jelentette, a XIV. Század végére, de az aroma mai ismerete is volt.

Az elődéhez hasonlóan az angol nyelvű illat eredetileg a C (és gazdaságilag, a haszontalan második E) nélkül lett ívelve, mint Thomas Hoccleve ~ 1422 Jerelaus meséi:

És ott, hogy éhesen, élesen bűnhalmozódjék. Ahogyan minden bajban van, akkor megérkezik, ha az a küldött [

Annak ellenére, hogy a küldöttek nagyrészt a 16. század végéig képesek voltak megőrizni integritását, tekintettel arra, hogy a napi angol nyelvű szóhasználat szabályai hamisak voltak, bevezetése után legalább néhány lázadó használta a francia nyelvet, beleértve William Caxtont is a Recuyell fordítása Troye történetei (~ 1473): "Mindenki felemelkedett az asztaltól, és elbátortalanította a kislány szentjét és sauurját." [2]

Sőt, még ebben a korai időszakban is volt néhány olyan korlátlan C csodálója, akik nem tudtak ellenállni a megpróbálásnak, mint a Stephen Hawes 1517-es változata. A Pleasure Passetyme amely a S-t teljesen megszüntette: "Az én házamban egy félmilliárd centrifugákkal rendelkezett." [3]

Természetesen, ha általánosságban megvizsgálja a helyesírását, akkor talán Hawes-nek centruma semmi köze a helyesíráshoz, és csak a sajátját gördítette le.

Mindenesetre az a személy, aki először felelős az S és a C szagú illatanyagok nyomtatásáért, John Maplet lehetett A Greene erdő (1567): "Ez a föld… kell adni az orr obiecte so swete Vagy szolgálat illata annyira erős. "[4]

Nyilvánvalóan megsérült a töltés, hamarosan egy C-vel büszkén kezdtek megjelenni mindenféle munkában, köztük John Baret Aluearie (1574), Edward Topsell A Fovre-lábú Szörnyek története, és Edward Grimeston Avity's fordítását A birtokok, a birodalmak és a világi fejedelemségek (1615).

Azon a század végére, bár a kilépők maradtak, egyértelmű volt, hogy a konszenzus C-ra illatozik. De miért?

Amint a fenti idézetekből is látszik, még a 16. század folyamán is az angol helyesírás hallgathatatlan rendetlenség volt. Miután a káosz megtöltötték, a rendezett igyekezett egységesíteni szavainkat, és a korai kísérletekben Sir Thomas Smith ironikusan De recta et emendate lingué scriptione (Az írásbeli angol nyelv igazításáról és módosításáról) (1568), Hart & Herald's Orthographie (1569) és a Wootton St. Lawrence, Charles Buter's, Angol nyelvtan (1634).

A részmunka és a parcella ezzel a meghallgatással a helyesírás egységességéért szinte elhivatott odaadással szembesült a latinral. A reneszánsz meggyilkolására felkeltett görög és római tudomány és kultúra iránti megújult érdeklődés miatt született új latin formája, amely Európa-szerte a tudósok nyelvévé vált.

Ennek megfelelően, amikor eljött az ideje a helyesírás egységesítésére, ezek a korai angol ortográfusok a leginkább kedvelt nyelvre fordultak. És mivel egy olyan rendszer volt, amit próbáltak fejleszteni, néha a szavakat olyan kategóriákba sorolták be, amelyek etimológiái nem pontosan illeszkedtek.

Az analóg változásnak vagy átalakításnak nevezett folyamat egy olyan új rész létrehozását jelenti, amely már jól ismert. Például, ha tudod, hogy egy madár számára több madár, és egynél több macska macskák, akkor végül azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy kutya számára több szó kutya.

Azonban ez a folyamat néha vezethet téged tévedésbe, például, ha úgy gondolta, hogy egynél több egér egér volt, vagy több mint egy szarvas szarvas volt. És ez egy kicsit olyan, mint az illata, bár nem világos, hogy tévednek-e a törzskönyvvel kapcsolatban, vagy csak nem érdekelte.

Számos latin eredetű szó van, amelyek hasonlítanak az illatokra, amelyeknek látszólag nincs latin öröksége. Ezek közé tartoznak a jelenet is, amelynek ősei közé tartozott a latin scēna szó, a jogcímből származó jogar, és a tudomány, amely közvetlenül a latin tudományokhoz nyomon tudja követni a származását.

És mivel sokkal jobban kedvelte ezeket a latin-fikírokat, hogy annyira humánus módon utaljanak kedvenc nyelvükre, az illat sorsát lezárták.