Logo hu.emedicalblog.com

A történelem ezen napja: június 26. - A Charta

A történelem ezen napja: június 26. - A Charta
A történelem ezen napja: június 26. - A Charta

Sherilyn Boyd | Szerkesztő | E-mail

Videó: A történelem ezen napja: június 26. - A Charta

Videó: A történelem ezen napja: június 26. - A Charta
Videó: Восточная лихорадка | апрель - июнь 1941 г. | Вторая мировая война 2024, Április
Anonim

Ez a nap a történelemben: 1945. június 26

1945. június 26-án 50 nemzetből álló küldöttség csatlakozott San Franciscóba, Kaliforniába, hogy aláírja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát abban a reményben, hogy "a következő nemzedékeket megmentve a háborúk csapdájából".
1945. június 26-án 50 nemzetből álló küldöttség csatlakozott San Franciscóba, Kaliforniába, hogy aláírja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát abban a reményben, hogy "a következő nemzedékeket megmentve a háborúk csapdájából".

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetek Szövetsége elődjét 1919-ben Versailles-i Szerződés alapján fogalmazták meg "a nemzetközi együttműködés előmozdítása és a béke és biztonság elérése érdekében". Sajnos nem sikerült megakadályozni egy másik világháború kitörését. 1941-ben, a második világháború idején a szövetségesek már egy új nemzetközi szervezetről beszélgettek, hogy biztosítsák a globális békét a háború befejezése után.

A Nemzetek Szövetségének helyébe lépő hivatalos igényt a Kínai Köztársaság, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió által kiadott 1943. október 30-i moszkvai nyilatkozatban jelentették be. A következő évben a Dumbarton Oaks konferencián ez a négy nemzet elkészítette az új szervezet alapító okiratának konkrét javaslatait.

Volt néhány nézeteltérés a szavazási és tagsági kérdésekről, de 1945 februárjában jaltai konferencián bukkantottak fel. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió elfogadható kompromisszumot teremtett, amely megnyitotta az utat a hivatalos ENSZ-okmány júniusában történő aláírásához 26, 1945-ben San Francisco-ban.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amely lazán alapul Franklin Delano Roosevelt "Négy szabadságjog" beszédében, felszólítja a szervezetet, hogy tartsa fenn a globális biztonságot és békét, ösztönözze a társadalmi haladást, javítsa az életszínvonalat, erősítse a nemzetközi jogot és tovább erősítse az emberi jogok bővítését.

Harry S. Truman elnök, aki nem volt hajlandó részt venni a charter aláírásában a Herbst Theatre auditoriumban, küldött egy üzenetet, amely részben olvassa:

Mindannyiunknak fel kell ismernie - függetlenül attól, hogy mennyire nagy az erőnk -, hogy meg kell tagadnunk magunknak az engedélyt, hogy mindig, ahogy mi kérjük. Senki nemzet, egyetlen regionális csoport sem várhat vagy várhat el semmilyen különleges kiváltságot, amely bármely más nemzetet árt. Ha bármelyik nemzet biztonságban tartja magát, akkor készen kell állnia és hajlandó megosztani a biztonságot mindenkinek. Ez az az ár, amelyet minden nemzetnek meg kell fizetnie a világbékért. Hacsak nem vagyunk hajlandók fizetni ezt az árat, semmiféle szervezet a világbéke számára nem képes elérni célját.

És milyen ésszerű áron!

E konfliktusból hatalmas katonai nemzetek jöttek létre, akik most teljesen felkészültek és felkészültek háborúra. De nincs joga uralni a világot. E nagy nemzetek kötelessége, hogy vállalják a felelősséget a béke világához vezető vezetésért. Ezért döntöttünk itt arról, hogy a hatalom és az erő felhasználása nem háború, hanem a béke megőrzése és a háborútól való félelem nélkül.

Saját példájuk szerint a világ erõs nemzeteinek kell vezetniük a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz vezető utat. Az igazságosság elve e Charta alapköve. Ez az elv az irányadó szellem, amellyel azt el kell végezni - nem csak szavakkal, hanem folytatódó, jó szándékú konkrét cselekményekkel …

… A mesterséges és gazdaságtalan kereskedelmi akadályokat el kell távolítani - annak érdekében, hogy az egész világon a lehető legtöbb ember életszínvonala emelkedjen. A Szabadságtól a szerelemtől az egyik alapvető négy szabadság, amelyhez mindannyian törekszünk. A világ nagy és hatalmas nemzeteinek vezető szerepet kell vállalniuk ebben a gazdasági területen, mint minden más országban.

… Ennek a dokumentumnak jó oka van arra, hogy elvárjuk egy nemzetközi jogkalkuláció kidolgozását, amely elfogadható az összes érintett nemzet számára. Ez a törvényjavaslat ugyanolyan része lesz a nemzetközi életnek, mint a saját Bill of Rights alkotmányunk része. A Charta elkötelezett az emberi jogok és az alapvető szabadságok elérése és tiszteletben tartása mellett. Hacsak nem tudjuk elérni ezeket a célokat minden férfi és nő számára mindenütt - tekintet nélkül a fajra, a nyelvre vagy a vallásra - nincs állandó béke és biztonság.

Ezzel a Chartával a világ elkezdheti várakozással tekinteni arra az időre, amikor minden méltó ember megengedhető, hogy tisztességesen éljen szabad emberként."

Ajánlott: