Honnan jött a kifejezés "Hagyja a macskát a zsákból"?

2024 Szerző: Sherilyn Boyd | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 09:39

Azok számára, akik nem ismerik a mondást, az idióma "hagyja el a macskát a táskából" azt jelenti, hogy felfedje a titkot, vagy felfedez olyan tényeket, amelyek korábban el voltak rejtve. Használható arra is, hogy utaljon valakire, aki "blabbermouth". A mondás meglehetősen vizuális - macska, a "titok" részeként játszik, és a "zsák" rejtőztek. Olyan, mint egy macska, amelyet egyszer zsebbe vettek, miután ez a titok kijön, soha többé nem megy vissza a zsákba.

Ennek a kifejezésnek az első felvett felhasználása egy 1760 - as kiadásban készült könyvrsítésből származik London Magazine (amely még ma is megjelent). A fellebbező azt kifogásolja, hogy "Lehetett volna, ha a szerző nem hagyta volna el a macskát a táskából". A kontextusból való kilépés miatt úgy tűnik, hogy a véleményező azt kívánja, hogy a szerző ne okozzon meglepetést vagy titkot a könyvben.

Szerint a Phrase Thesaurus, a XVIII. században az irodalomban többször használták ezt a kifejezést, gyakran idézőjelekkel a mondat körül, ami azt jelzi, hogy újonnan alakult kifejezés.

Néhány származási történet született arról, hogy ez az idióm hogyan jött létre. Az első, amely egyáltalán nem tűnik valószínűnek, egy javasolt piaci gyakorlatból származik. Mindenféle állatot kereskedtek a szabadtéri piacokon ebben az időben, beleértve a sertéseket is. Az üzletemberek néha zacskókban árusítják a malacokat, vagy ahogy a kifejezések kimondják: "sertések a poke-ban". (A poke azt jelenti, hogy "táska" vagy "zsák", és a teljes idióma kijelenti: "Ha egy sertést ajánlanak, nyissátok ki a piszkot." Más szóval, a vevőnek mindig ellenőriznie kell és meg kell vizsgálnia, hogy mi van a piac elhagyása előtt. legalább a 16. századra, ha nem több.)

Így, mivel ez a sajátos származási elmélet "hagyja el a macskát a zsákból", a gátlástalan eladók eladják a "sertést" egy zsákban, de utasítják a vevőt, hogy ne nyissa meg, amíg nem jutnak haza, nehogy a disznó meneküljön.

A vevő egészen otthonosan viselne egy wiggling táskát, csak akkor, ha kinyitotta, hogy vadmacska helyett egy malacot kaptak. Ahogy el lehet képzelni, a vadmacska érdemes (és valószínűleg még ma is ez a helyzet), sokkal kisebb, mint egy malac. A történelem másik változata a tisztességtelen üzletember, aki fizikailag átkapcsolja a malacot egy macskának, miközben az ügyfél elfordult. Akárhogy is, véget vetett azzal, hogy hagyta, hogy a macska kialudjon a zsákból, és kiderül a titok, hogy az ügyfélnek nem volt malacja.

Nyilvánvaló, hogy az idióm eredetének e magyarázata meglehetősen hihetetlennek tűnik. Az egyiknél a malacok sokkal nehezebbek, mint a macskák közül. Idézni Matt Soniak-t a MentalFloss-ról: "Van egy olyan macska, amellyel elégedett a" Oink "nevet kapni, és még egy szopós disznó mellé is néz ki." A sertések pedig süvítenek és zörögnek, míg a macskák sziszegnek,. Nagyon nehéz lenne még a legügyesebb vevők számára is, hogy egy macskát sértsenek el.

A szóban forgó, potenciális származást biztosító spanyol egyenértékű kifejezés kissé elképzelhetőbb, de még mindig nyújtható. "Dar gato por liebre" többé-kevésbé azt jelenti, "hogy macskát adjak a nyúlnak." A hareseket általában a 14. és 15. században evették. Legalább a méret tekintetében egy macska és egy nyúl hasonlít egymáshoz, mint a sertések és a macskák. Ahhoz, hogy a vadászkutyát egy vadmacska nyúlával húzzák, legalábbis elfogadhatónak tűnik. Aztán megint az egész sziszegés és csavargó dolog még mindig halott lesz, szóval szkeptikusak.

Egy másik lehetséges magyarázat ennek a kifejezésnek az eredetére, ez legalább kissé elfogadható, az Egyesült Királyság hírhedt királyi haditengerészetéből ered. A tengerészek gyakran bajba kerülnek a feletteseikkel. Annak érdekében, hogy a sós tengerészek sorban álljanak, a királyi haditengerészet egy kilenc farkát, egy kilenc kötéllel ellátott pamutkábelt használ, amely komoly károkat okozhat a háta mögött. A "macska", vagy néha a "kapitány lánya" becenevet is gyakran vörös ruhás zacskóban tartják, szimbolikus gesztusként, és a tengeri levegő miatt kiszáradnak.

Amikor egy tengerész nem végezte el a kötelességét, vagy amikor a viselkedésük egy sorból érkezett, a kapitány elrendelte, hogy az egész hajó elé kerüljenek, és megverték a ostorral. A hajócsapat, a legénység irányításáért és felügyeletéért felelős társa lenne az, aki megcsinálta a floggingot. Ahogy a Massachusetts-i Charlestown-i USS Alkotmánymúzeum határozottan kijelentette: "el fogja venni a macskát a zsákból az összeszerelt személyzet előtt, és nem lesz titok, hogy mi fog történni".

Ez az elmélet legalább kissé visszatartja azt a tényt, hogy az első dokumentált hivatkozás erre a macska o'nine farkára először 1695-ben mutatkozott be, mielőtt "letette a macskát a táskából", és 1760-ban először dokumentált megjelenést téve. Az első Az előbbire való hivatkozás megtalálható a William Congreve 1695-as "Love by Love" játékában, ahol egy karakter figyelmezteti a másik embert: "De azt mondom neked, hogy ha ilyen nyelvet kell tennie a tengeren, Kilenc farok lógtak a vállán."

Az eredetelmélet egy kis problémája az, hogy nem igazán mutatja meg, hogyan jutottunk hozzá valamihez, ami nem volt képes visszahelyezni egy zsákba utána, ami központi szerepet játszik a kifejezés kifejtésében, amikor először felbukkant, és még ma is. Azt mondhatnád, hogy a macska o'nine-farka nem tér vissza addig, amíg egy ostorozást nem adtak be, de még mindig elég könnyű a zsákba. Lehetséges, hogy a jelentés csak a XVIII. Század elején jelent meg, amikor az első dokumentált példányok "hagyják el a macskát a táskából" felbukkantak, de nincs bizonyíték erre az evolúcióra, így nem tudhatjuk biztosan.

Mint mondja, úgy tűnik, hogy kevés az egyetértés az idióm eredetéről. Végül a legvalószínűbb magyarázat egyszerűen az lenne, hogy egy kissé szó szerint eredetű, semmibe nem kapcsolódva a trükkökhez vagy metaforákhoz; Végtére is, tényleg elképesztően nehéz visszavágni egy macskát egy zacskóba, amivel csapdába esett, miután elengedte az állatot, amint Will Rogers megfigyelte.

Bónusz tények:

• A London Magazine valójában még mindig létezik és ma közzéteszi. Első kiadása 1732-ben készült. Sok legendás író közreműködött, és a közel négy évszázad alatt megjelent a magazin, köztük Jack London ("The Call of the Wild"), Ruth Prawer Jhabvala ("A Room John Keats (legendás angol költő) és Sir Arthur Conan Doyle ("Sherlock Holmes").
• Catwoman, az egyik a DC Comics aláírása női szuperhősök, használja a megfelelő címmel macska o'nine farkát, mint az aláírása fegyver.